Hagyományos húsvéti ételeink:sonka, torma, kalács, bárány, vaj, túró, tej, méz, bor, pászka, sárga túró, tojás.Ezeket az ételeket a családok kosárban megszenteltetik és utána fogyasztották el.Húsvéti ételeink szimbolikája: húsvéti bárány,az ünnep áldozati jellegű étele,amelyet már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak keserű salátával és kovásztalan kenyérrel.A bárányt általában nagypénteken ölték meg, s elkészítés közben arra is ügyeltek, hogy csontját ne törjék meg. A tojás,az élet és újjászületés archaikus jelképe.Keresztény magyarázat szerint,amint a tojásból új élet kel úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására.A körmendiek például úgy mesélik,hogy mikor Jézust keresztre feszítették,odament hozzá egy asszony,aki kosarában tojást vitt.Letette és elkezdett imádkozni.Egyszer csak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle.Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.A régi időkben a keresztszülők azért ajándékoztak húsvéti tojást a keresztgyermekeiknek, hogy a megváltás kiváltságos örömére emlékeztessék őket. A sonka,a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében már igen régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A hozzá fűződő hiedelmek inkább mágikus, mint szakrális jellegűek.